Vad beszélgetések

A környezet vegyi szennyezése a szennyezés egyik legproblémásabb formája. A környezetbe kerülő anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek a környezetben élő élőlényekre, beleértve a tápláléklánc csúcsán álló embert is. Ráadásul bizonyos anyagok egészségügyi hatásai kevéssé ismertek, és az orvostudománynak gyakran nincs elég tapasztalata ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést állapítson meg a szennyező anyagnak való kitettség és a betegség között. Ráadásul e szennyező anyagok természete azt jelenti, hogy tartósan megmaradhatnak a környezetben, és hosszú időn keresztül kifejthetik hatásukat.
Ami a politikai fellépést illeti, a vegyi hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó szabályozásoknak szigorúnak kell lenniük a gyártók számára. Ezenkívül az emberek és egészségük védelmének abszolút prioritást kell élveznie a hatóságok számára.

Sok megoldás létezik, de ezeket végre kell hajtanunk! A káros vegyi anyagok használatának csökkentése és a hulladékgazdálkodási gyakorlat javítása lehetséges. Az integrált növényvédelem (IPM) biológiai védekezési módszerek, kulturális gyakorlatok és rezisztens növényfajták alkalmazásával csökkenti a vegyszeres növényvédő szerektől való függőséget. Az ipari kibocsátásra vonatkozó szabályozások szigorítása és a zöld kémia fejlesztésének és használatának előmozdítása enyhítheti a szennyező anyagok hatását. Emellett a szennyvíztisztítási technológiák fejlődése segíthet a szennyező anyagok eltávolításában, mielőtt azok a természetes ökoszisztémákba kerülnének. Végeredményben úgy tűnik, hogy a legtöbb megoldás már megvan a problémánkra, de nem hajtjuk végre őket. A kormányzati politikát a megfelelő területekre kell összpontosítanunk.

A "régi fajták" nagy változatosságukban ellenállóbbak és ellenállóbbak voltak, és nem igényelnek növényvédő szereket. Van egy példa az almára Németországban: https://www.obstbaumschnittschule.de/obst-arboretum-bielefeld/.
Nem tömegesen lesz alma, hanem sokkal nagyobb változatosság.
Fontos, hogy megtörjük az "ördögi kört" és alkalmazzuk a megoldásokat (lásd még fentebb, az IPM-mel foglalkozó cikket).
A növényvédő szerek és a genetikailag módosított vetőmagok használatára negatív példákat ismerünk Indiából a gyapottermesztésből: amikor aszályok voltak, a bio- és nem monokultúrák voltak a földek, amelyek ellenállóbbak voltak.
A www.hbm4eu.eu tanulmányainak nagyon fontos információit mi, polgárok alig ismerjük. Ennek a napi hírek és az iskolai témák részévé kellene válnia.